Mi az a börtönszínház?

A börtönszínház egy olyan színházi kezdeményezés, amely a büntetés-végrehajtási intézetekben élő fogvatartottakkal hoz létre színházi előadásokat.

Mért van rá szükség?

A börtönök jelentőségének megnövekedése, napjaink egyik európai szintű problémáját képezi. Különösen a túlzsúfoltság és a különböző etnikai csoportok együttélésének nehézsége, melyek valamennyi európai börtönben egyre súlyosbodó társadalmi problémákat vetnek fel. A börtönök rehabilitáló és “átnevelő” funkciója is egyre nehezebben körvonalazható. A büntetés-végrehajtás rendszere a társadalom peremterületei közül az egyik legösszetettebb képet mutatja; többszörösen halmozott hátrányokkal és problémákkal kell szembenéznie (alacsony iskolázottság, addikció, etnikai feszültség), ugyanakkor a törvénykezésben és a jogszabályokban végbement változások lehet��séget adnak olyan kezdeményezéseknek, amelyek a börtönökben lévő körülményeket igyekeznek közelíteni a „kinti élet” viszonyaihoz. A börtönszínház egy sajátos művészeti forma a fogvatartottak problémáinak a megközelítésére és a börtönnek a civil társadalommal való kapcsolatának a javítására.

Mi a célja?

Nyugat-Európában számos helyen felismerték, hogy a börtönökben folytatott művészi tevékenységek – kül������������nösen a színház – komoly társadalomformáló erőket érlelnek magukban. A nyugat-európai országokban a börtönszínház mára elterjedt és elismert gyakorlattá vált, melynek célja az elítéltek szocializációjának és rehabilitációjának az el��segítése a színház világán keresztül és ezáltal a társadalmi integráció erősítése.

Honnan ered és milyen nemzetközi előzményei vannak?

Az európai börtönszínjátszás avantgárdja mindenképpen Olaszország, ahol az egész világ számára egyedülállóan sikeres példát szolgáltat az 1988 óta működő, Armando Punzo alapította Compagnia della Fortezza társulat, a toszkán Volterra fegyházában.

Az ő példájuk nyomán, még a kilencvenes évek elején, mindenfelé megjelentek – a gyakran eltérő színvonalú és különböző célokat, metódusokat alkalmazó – elítéltekkel dolgozó színházi műhelymunkák. Legfőként az elmúlt tíz évben vált a jelenség a színházi világ azon egyik új kihívásainak eszközévé, mely a szociálisan hátrányos helyzetűekért, azaz a társadalom peremterületein folytat harcot.

Azóta számos professzionális színházi társulat vette be művészeti ��������letének profiljába a helyi b��ntet����s-végrehajtási intézetben folytatandó színpadi tevékenységet. A vil��gszerte elindított projektek többsége tiszavirág életet élt, míg mások eltérő mértékben fejlődtek és szerveződtek tovább. A megszülető színpadi előadások által becsalogatott közönség a börtön és város közötti elszigetelt viszonyt is képes volt javítani, alakítani. Egyes esetekben az is előfordult, hogy ezeket az előadásokat akár más városok színházaiba, vendégszereplésekre is elvitték.

Milyen hazai előzményei vannak?

Magyarországon a börtön és a színházi élet kapcsolata mindeddig – néhány ritka kivételtől eltekintve – leginkább abban fejeződött ki, hogy sikeres, „kőszínházi” előadásokkal ismertette meg a „falakon túli” közönséget.

Magyarországon a börtönszínház még egy alig ismert és félreértések forrását hordozó fogalom. A gyakorlatban már számos példa volt arra, hogy magyar elítéltek színpadi tevékenységgel múlassák az idejüket, ám az már sokkal ritkább volt, hogy ez a tevékenység előadást, minőségi produktumot hozzon létre, mely civil emberek előtt is bemutathatóvá vált.

Ezen kevés p��ldák egyike a szegedi Csillagbörtönben Kovács Anita Anna által alapított, Az Álló Idő Színházának 1998-as Übükirály és 1999-es Passió című, a szegedi Thealter fesztiválon is bemutatott sikeres és nagy port kavaró előadásai.

Hány magyarországi börtönben van jelenleg börtönszínházi tevékenység?

A legtöbb magyar büntetés-végrehajtási intézetben megtalálható ma már valamilyen szinten a színjátszás és a különböző ad hoc szerveződő színjátszó-körök ünnepekhez kapcsolódó előadásai. Folyamatos, előadásokat létrehozó börtönszínházi tevékenységet azonban csak nagyon kevés hazai börtön mondhat jelenleg magáénak. Az utóbbi időben Pécsen kívül Szegeden, Vácott, Tökölön és Balassagyarmaton volt olyan jelentősebb színházi bemutató ami fogvatartottakkal valósult meg.

.

'